Művészeti akció? Utcaszínház, mely kiterjed médiára is? Médiahack, élő szereplőkkel? Gerillamarketing? Médiaszínház? Művészeti kirakósjáték? Művészeti geg? Reklámszínház? Színház a színházban? Vagy csak egy médiaművészeti kérdésfeltevés?
Médiahack kérdésköre
2007-ben Dezső András újságíró és Kresalek Dávid filmrendező elkövetett egy médihacket (magyar törzs Kongóban), amely annyira sikeresnek bizonyult, hogy a hír megjelent az index internetes hírportálon, illetve az RTL Klub hiradóban is elhangzott hiteles hírként. Gyakorlatban illusztrálták a nagyközönség számára, hogy milyenek a hírek megbízhatósága, hogyan vesznek át híreket egyes hírportálok. A gyakorlat bebizonyította, hogy a szenzáció fontosabbnak bizonyul, mint a hitelesság. Nincs idő utána menni a híreknek, a gyorsaság pedig mindennél előbbre való. (Interjú Dezső Andrással: http://www.urbanlegends.hu/2007/05/afrika-madzsari-kongo-hoax/)
Vajon megismételhető-e egy ilyen akció?
Milyen ritmusban reagálnak a különböző médiumok?
Melyik felület hogyan értelmez és interpretál?
A sztár feladata a hétköznapokban kérdésköre
Jenei Ágnes „ A sztár változó fogalma” címmel a Médiakutató egyik kerekasztal-beszélgetését adja közre, melyben Dr. Buda Béla pszichiáter, György Péter esztéta és Ómolnár Miklós a Story, a Best magazin és a Story Tv főszerkesztője fejtik ki álláspontjaikat (forrás:http://www.prherald.hu/cikk2.php?idc=20081007-223624). György Péter határozottan elutasítja a magyar média idiótaképző iparágát. Kiszel Tünde és Győzike nem sztárok, hanem szerencsétlen emberek, akikből termékeket kreáltak. Etikai szempontokra hivatkozva határozottan elutasítja a magyar sztárgyártást. Ómolnár Miklós azzal érvel, hogy „a nagy tömegek mítoszok és mesék nélkül maradtak. A sztáripar mítoszpótlék-termelő ipar. Hősöket, meséket, tanulságokat fogalmazhatunk meg sorsuk kapcsán.” Szerinte a magyar közönségnek igénye van a sztárokra, és azok a sztárok a legsikeresebbek, akik olyanok, mint a fiú vagy az asszony a szomszédból. Egyszerű hétköznapi emberek, akik köztük járnak-kelnek.Valószínűleg nagyobb hatásfokkal tudunk hatni ebben a témában az utcán és a médiában, mintha egy stúdió színház szinpadán feszegetnénk ugyanezeket a kérdéseket. A bulvárfogyasztói társadalom felháborodása, vagy elutasítása esetén, csak önnön igényüket utasítják el, ugyanis az akció csak leképezése, illetve illusztrálása annak, amiben nap, mint nap részt vesznek.
Médiasztár a színpadon és a nézőtéren
Bevett gyakorlat, hogy médiasztárok, tehetségkutatók győztesei szerepeket játszanak színpadokon. Termékké válnak, reklámfogássá. Nevükkel próbálják becsalni a nézőket az előadásokra. Meglehetősen sikeresen hatásfokon működik ez a fajta reklámfogás. A fordított változat is jól működik. Színészek válnak médiasztárokká, így a magas előadásszámok biztosítottá válnak a színházak számára. A kritika is használja ezt az eljárást. A médiasztár jelenléte a nézőtéren hitelesíti a látott előadást.
Gerillamarketing kérdésköre
Kísérletünk felfogható egy gerillamarketing fogásnak. Használjuk mindazon eszközöket, amely ennek a műfajnak a sajátja: normaszegés, láncreakció, szóbeszéd (buzz marketing), ötletesség, humor, abszurd, street art stb.
A fogyasztói csoportot célozzuk meg a szóbeszéd és az elektronikus kommunikáció segítségével (feljelentő portálok, blogok, sms).
Rájátszunk az előzetes hírekre, amelyek a mi akciónk sikerét segítik. Cikkek jelentek meg márciusban kampányfogás céljából, miszerint Amy Winehouse fellép a Szigeten.
Saját werk anyagunk, hogyan tud reklámként működni, amint felkerülnek internetes portálokra?
Tekinthetjük-e az akciót reklámelőadásnak?
Madák Zsuzsanna
Utolsó kommentek